Az előadásban olyannak ábrázoljuk az 1956. október 23-i forradalmat és szabadságharcot, ahogyan eddig talán senki sem, hiszen a történetünk a fiatalok között elevenedik meg. Fontosnak érezzük a közösség és az egyén szemszögéből megmutatni, milyen eszmeiséget hagyott ránk néhány bátor magyar fiatal. A maga egyszerűségében, hittel, zenével, énekkel és tánccal játszunk, hisz csak ezekre van szükség. Az előadás középpontjában egy pesti srác naplója áll, melyből szépen folyamatosan kiderül, mi történt vele a forradalom napjaiban. Néhány naplóbejegyzés maradt csak meg belőle. Kérdés: meglátjuk-e az embert a sorok mögött? Nemcsak ő van viszont a színpadon! A történetét egy másik srác szemein keresztül látjuk kibontakozni. A produkció néha bábos, néha gitáros, néha forradalmi. A nézők dönthetnek melyik „oldalra” állnak és ezzel együtt kinyilvánítják saját álláspontjukat. Ezekből az egyszerű kérdésekből jutunk el a társadalmi felelősségvállaláshoz és a saját véleményünk megvédéséhez.