Húsevők

Perényi Balázs rendezésében két különálló, de tartalmilag összefüggő történetet láthatunk szerelemről, szenvedélyről, szerelemféltésről, gyűlöletről, anyaságról, születésről, halálról. Az érzelmek, indulatok pattanásig feszülnek, a lelki sérelmek, a frusztráció szinte kitapinthatóvá válik. A sodródás az elkerülhetetlen tragédia felé feltartóztathatatlan. Oldásaként viszont, leheletnyi humorral átszőve azért elviselhetővé válik a már-már sokkoló élmény.
Az előadás az eltévedt, elvadult, elkallódott (kallódó) huszonévesek groteszk tragédiája. Az apák vagy halottak, vagy erkölcsileg azok, esetleg még haláluk előtt lettek erkölcsileg azzá. A család felbomlott, megtartó ereje nincs, biztonságot nem ad. Kevés kortárs dráma születik, ami hasonló enciklopédikus gazdagsággal, és ilyen szuggesztivitással, ennyire megrendítően szólna a mai fiatalok elveszettségéről. Minden ismerős: a szerelembe menekülés, a rafinált és pusztító függések, a félelem a kötődéstől, a bizonytalan jövőkép, a megkapaszkodás megejtő reménye, a kiúttalanság érzése, a terméketlen düh és lázadás. S mindez, az Oresztész mítoszban, esszenciálisan, sűrűn, örök érvényűen, vagyis mindig aktuálisan.
Szerző: Matuz János
Játsszák: Herczeg Adrienn, Ákli Krisztián, Szabó Márk József, László Rebeka, Szabó Zsolt, Kocsis Zsófia, Komlóczi Zoltán
Rendezte: Perényi Balázs
Rendezőasszisztens: Zárug Bernadett