Bagossy László
Csokonai-díjas drámatanár
„Kérdezzétek a többieket! Azért fontos, hogy itt vagyok, mert szeretnek, meg szeretem, ha szeretnek. Csupa fiatalok között vagyok. (Színházi lexikon és mester). Itt töltöm a szabadidőmet. Nem szeretnék senkinek a bőrében se lenni. Szeretem a saját bőrömben jól és rosszul érezni magam. Megtaláltak a szerepek, de véletlenül. Nem szívesen rendezném meg már azt sem, amit szívesen megrendeznék. Fiatalokra hagyom a művészetbe vetett hitet! Már nem. Régen voltak bolháim, de már az sincs. Van egy kutyája a lányomnak, aki vak szegény és az etetése rám maradt.”
Cseri Hanna
színész, rendező
Szereti a családját, szerette a gyerekkorát és a kamaszkorát. Hipochonder , szeret alkotni, zenélni, enni, inni.
És szeretné, ha a gyerekek és a tanárok számára az iskola nem szenvedés, hanem élmény és játék lenne. Ahol a tudást és az önálló gondolkodást a játék határtalan világa segítene megszerezni. Azért van itt, hogy tapasztalataival egyre közelebb kerülhessen ehhez a céljához. Mert ez egy közös cél, közös elképzelés, amivel minden résztvevő közelebb kerül egymáshoz, és nem utolsó sorban még a világot is megváltják! (vagy nem).
Komlóczi Zoltán
színész-drámatanár, rendező, zenész
Számomra mindig is az volt a fontos, hogy a gyerekekkel és fiatalokkal nagyon jó hangulatú foglalkozásaim legyenek. Az érvényes és élményalapú színjátékban hiszek, amiben tilos hamiskodni, álságoskodni, ferdíteni. A játszókat a saját környezetükben ábrázolni és a saját gondolataikból, tapasztalataikból előadást építeni. Hinnünk kell egymásban, hiszen amikor felmegyünk a színpadra,vásárra visszük a bőrünket. Rendezőként és csoportvezetőként az én feladatom az, hogy a foglalkozásaimon résztvevők kellően merész – fiatalosan pimasz – módon közöljék a nézőkkel azokat a kérdéseket, amik őket foglalkoztatják, legyen az akár az önállóság, a magány vagy a bullying témája. Hiszek a megtapasztalásban és a vita erejében.
Legfőképpen abban, hogy ne féljünk tanulni a másiktól!
Szalai Ádám
színész, rendező
1990 áprilisában születtem Dombóváron. 12 éves koromban a legjobb barátom elhurcolt egy színjátszóra, ahol találkoztam Hajós Zsuzsával, és ott ragadtam. A Galéria csoportnál voltam 2009-ig, ahol „megfertőztek”. Kis kitérő után 2011-től az Apolló Kulturális Egyesületnél dolgoztam, és tovább fertőződtem, s mint színjátszó csoportvezető és színész-drámatanár tevékenykedtem. Rengeteg rendezvényt és fesztivált volt szerencsém szervezni és lebonyolítani. Közben elvégeztem az SZFE drámainstruktor szakát, majd felkerültem Budapestre. Jelenleg a Kerekasztal Színházi Nevelési központ színész-drámatanáraként munkálkodom.
Tölgyfa Gergely
színész, rendező
1988-ban született Pécsett. A köztes generáció gyermekeként Tom&Jerryn, Bolondos Dallamokon és Frédi és Bénin nőtt fel, ám már őt is ideje korán megrontotta a felhasználóbarát PC világa. Mint mondja, mindenhez és semmihez sem ért igazán. Tengődik a két világ között és igyekszik hasznosnak és jól érezni magát. A Kodály Gimibe járt 2003-2007-ig. Ott ismerkedett meg a diákszínjátszással. Berántotta a közeg, és jól meg is forgatta. Azóta sem tud szabadulni a színháztól. Próbál mindenféle téren megmutatkozni, alkotni. Rendez, játszik, pályázatot ír. Várja a folytatást.
Várkonyi Dániel
színész
„Születtem Magyarországon”, mondja, nem kevés iróniával.
1996. január 7-én érkezett erre a világra, a fővárosban, Budapesten. Hét éves korában hátra maradt a nagyváros és Nagyszékelyre költöztek, egy Tolna megyei kis faluba. Gyerekkorának nagy része fakardozással és focizással telt. 2010-ben édesanyja unszolására Pécsre ment a Művészetibe, dráma tagozatra. Itt ismerkedett meg az Apolló Kulturális Egyesülettel, ahol elkezdhette és elkezdett színjátszással foglalkozni. Most itt tart…majd alakul.
Éld át nálunk a színház és a gasztronómia egyedülálló fúzióját!